A bőrünkről – A bőrtípusokról
Különböző bőrtípusokról beszélhetünk: normál, zsíros, száraz, érzékeny, érett és kombinált (kevert) bőr. A bőrtípust elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. Az egyéni bőrállapot azonban attól is változik, hogy milyen belső és külső hatások érik a bőrt.
NORMÁL BŐR
A normál bőr nem túl száraz és nem is dehidratált. Vérrel jól ellátott, puha és rugalmas tapintású, továbbá friss és szép rózsaszínű. A „normál” kifejezést általában a kiegyensúlyozott bőrállapot leírására használják. A szakmában a normál bőrállapotot „euderma” néven emlegetik.
KOMBINÁLT BŐR
A „kombinált bőr” kifejezést a vegyes tulajdonságokkal rendelkező bőrtípusra használják. Jellemző rá az úgynevezett „zsíros T-zóna” (a homlok, az orr és az
áll által behatárolt terület) és a száraz arctájék. Az úgynevezett T-zóna kiterjedése nagyon eltérő lehet – egy nagyon keskeny sávtól, egészen szélesen kiterjedt területig.
ÉRZÉKENY BŐR
Az érzékeny bőr hajlamos a kiszáradásra és gyakran kipirosodik. Emellett finom pórusai vannak, és – a normál bőrnél gyorsabban – irritációval (viszketés, kiütés, gyulladás) reagál a külső hatásokra.
ZSÍROS BŐR
A zsíros bőr vastagnak, durva pórusúnak és fényesnek tűnik. A szakirodalomban „szeborreás”-nak is nevezik. Gyakran fokozott faggyútermelés az oka, amelyet genetikai tényezők, hormonális változások vagy rendellenességek, gyógyszerek, illetve stressz válthatnak ki.
SZÁRAZ BŐR
A bőr gyakran nagyon finom pórusú, érzékeny és nedvességhiányos. Ez a bőrtípus kevesebb faggyút termel, mint a normál bőr, így a száraz bőrből gyakran hiányoznak a nedvességvesztést megakadályozó lipidek. Ezenkívül
pedig a rossz kollagénegyensúly is oka lehet a száraz bőrnek. Ha a kollagénváz nem ép, akkor a nedvességet csak rosszul képes tárolni.
ÉRETT BŐR
Életünk során a bőrünk is megváltozik. Az emberi élet húszas éveinek közepétől a kollagénanyagcsere romlik. A hajlam, az életmód és a külső hatások függvényében az érett bőrtípus korábban vagy később alakul ki. Az érett bőrre jellemző a nedvességcsökkenés, valamint a tónus és a rugalmasság fokozatos elvesztése. Több gondozást igényel, egyre több védelmet, módosított vagy intenzívebb ápolásra van szüksége, és megjelennek rajta a vonalak és a ráncok első jelei.
HORMONÁLIS BŐRVÁLTOZÁSOK
A hormontevékenység csökkenése idősebb korban (menopauza).
Huszonöt éves kortól kezdve az ösztrogéntermelés folyamatosan csökken, ami a dermisz bőrsejtjeinek (fibroblasztok) kollagén- és hialurontermelésének jelentős csökkenéséhez vezet, különösen a menopauza után. Tanulmányok minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a bőr kollagénszintje harminc százalékkal csökken a menopauza után öt évvel. Kollagén és hialuron nélkül a dermisz már nem tudja a bőrt rugalmas tartószerkezetként segíteni. Az öregedés során, a bőr különböző rétegeiben, különböző változások zajlanak. A nedvességtartalom csökken, a kollagénrostok feszessége és rugalmassága pedig gyengül. A bőr vékonyabbá és szárazabbá válik, a tömörsége csökken, így ráncok jelennek meg, elveszíti ragyogó megjelenését. Ugyanakkor fontos azt megjegyezni, hogy a bőr egyéni állapota változó, attól függően, hogy milyen belső és külső hatások érik.
